A süttői travertino komplexum gerinces faunáinak paleoökológiai és rétegtani értékelése

Az utolsó interglaciális (130.000-75.000 évvel ezelőtt) egyik fontos hazai lelőhelye Süttő. Dr. Pazonyi Piroska és munkatársai az elmúlt két évben 5 új faunát dolgoztak fel erről a lelőhelyről, valamint elvégezték az összes ismert (20 gerinces és 2 archeológiai) lelőhely ökológiai és rétegtani vizsgálatát.

Kutatástörténet

A süttői travertino komplexumból az elmúlt 150 évben igen sok ősmaradvány került elő, de azzal, hogy ezeket pontosan honnan gyűjtötték sokáig nem foglalkoztak. Az első, aki felismerte, hogy a travertino és az azt átszerő hasadékok faunája teljesen eltérő, Kormos Tivadar volt. Jánossy Dénes szerint Kormos két helyről gyűjtött anyagot a Diósvölgyi-bánya és az egykori Pachl-kőfejtő területéről. Ugyancsak Kormos két archeológiai lelőhelyet is leír a területről, a bányába vezető lösz mélyút falából, illetve az 1-es lelőhelyről. Sajnos a két tűzhely közelében talált régészeti leletek nagy része elveszett, csak a lösz mélyút falából előkerült kovaszilánkok egy része van meg. Ezek Vértes szerint a tatai leletekhez hasonlítanak, moustéri korúak. Az 1960-as évektől Jánossy Dénes és Krolopp Endre számos, főként hasadékfaunát talált a különböző bányákban, főként a Diósvölgyi- és a Hegyháti-kőfejtő területén. Az 1980-as évek közepétől Kordos László és Krolopp Endre új hasadékfaunákat gyűjtött be, ezek feldolgozása 2012-ben fejeződött be. Az elmúlt években több új eredmény született egyrészt a travertino, másrészt a fedő lösz-paleotalaj sorozat korával kapcsolatban, ezek eredményei jól használhatók voltak a faunák korának megállapításánál.

1. ábra. A Süttő környéki kiemlős-lelőhelyek elhelyezkedése

Geológiai áttekintés

Süttőn a travertinot vastag lösztakaró borítja, amelyben paleotalaj rétegek figyelhetők meg. Ez a lösz-paleotalaj sorozat helyenként 15 m vastag is lehet. Magát a travertinot a bányászat több mint 1 km² területen tárja fel, vastagsága 40 m körüli. A travertinot É-D-i irányban hasadékok szelik át. A komplexum mindhárom egységéből kerültek elő ősmaradványok. Ismerünk egyrészt maradványokat magából a travertinoból, van egy lelőhely a fedő lösz-paleotalaj sorozatból, de a leletek zöme a travertino hasadékkitöltéseiből került elő.

2. ábra. A travertino komplexum felépítése

A travertino korával az elmúlt években többen foglalkoztak. Sierralta és társai több bányában (Haraszti-bánya, Gazda-bánya) szelvények mentén, U/Th korhatározással mérték végig a travertinot. Meglepő eredményre jutottak: a travertino a vizsgált bányákban középső pleisztocén korú, jóval fiatalabb a vártnál. Ezzel szemben a travertinoból előkerült gerincesek ennél jóval idősebb, pliocén-alsó pleisztocén kort mutatnak és a pliocén travertino jelenlétére utal egy meglehetősen gazdag hasadékfauna és néhány szórványlelet is. A travertinoból előkerült maradványok egy részéről nem tudjuk pontosan honnan kerültek elő, de a többi kivétel nélkül a Hegyháti-kőfejtőből származik, ahonnan a már említett hasadékfauna is előkerült. Az ellentmondás a mérések és az ősmaradvány anyag között nem feloldhatatlan. A Hegyháti- és a Cukor-bányában az ősmaradvány anyag alapján a középső pleisztocén mellett, pliocén travertino is előfordul, de ezekből a bányarészekből eddig nem történt korhatározás.

A Süttő 6-os lelőhely kora és paleoökológiai elemzése

A kutatás legfontosabb célja a Süttő 6-os lelőhely korának tisztázása volt. A Süttő 6-os lelőhelyet mint a Süttői Fázis típuslelőhelyét Kretzoi Miklós a riss-würm interglaciális csúcsával, vagyis a MIS 5e-vel azonosította. Eddig semmilyen módszer nem állt rendelkezésre, hogy ezt az elméletet igazoljuk, vagy cáfoljuk, de a lösz-paleotalaj sorozat vizsgálata és az egyes paleotalaj és lösz rétegek korának lumineszenciás módszerrel történő meghatározása lehetővé tette ennek a kérdésnek a tisztázását. A lelőhely leírása alapján, a lelőhely rétegsora megfelel a lösz-paleotalaj sorozat alsó harmadának, vagyis a 14, 15 és 16 egységeknek. Ezek pedológiai leírása megegyezik a Süttő 6-os megfelelő rétegeinek leírásával. A korhatározás alapján a felső talajszint a MIS 5c-vel, az alatta lévő vöröses színű talajréteg a MIS 5e-vel, a legalsó lösz pedig a riss végével azonosítható. A Novothny és társai által adott értelmezés szerint a MIS 5c meleg, száraz klímával és sztyepp jellegű vegetációval jellemezhető, míg az alső talajszint nedvesebb klimatikus feltételek mellett képződött.

3. ábra. A lösz-paleotalaj sorozat és a Süttő 6-os lelőhely

A lelőhely rétegeinek paleoökológiai elemzése azonban csak részben támasztotta alá ezt az elképzelést. A felső talajszint (2-3-as réteg) faunájának paleoökológiai értelmezése megegyezik az előző dián bemutatottal. Az emlősfaunában a sztyeppfajok aránya magas, a csigafauna pedig egyértelműen száraz, meleg klímát jelez. Az alsó talajszint esetében azonban az emlős és a csigafauna egyaránt az előzőnél nedvesebb, de inkább száraz, hideg klímára utal, valószínűleg erdős sztyepp vegetációval. Ez az értelmezés sokkal inkább egy stadiális időszakhoz illik, mintsem a riss-würm interglaciális csúcsához, ahol meleg, nedves klímát és zárt vegetációt várnánk, ezért ez a talajréteg Novothny-ék elképzelésével szemben a MIS 5d stadiálissal azonosítható.

A hasadékfaunák kora és paleoökológiai elemzése

A hasadékfaunák között sajnos több olyan is volt, amely szegényes ősmaradvány anyaga miatt további vizsgálatra alkalmatlan volt. Ezek jellemzően olyan faunák, amelyek a bennük lévő emlős és csiga maradványok alapján hideg periódusokban rakódtak le. A többi hasadék esetében a Süttő 6-os talajszintek korának meghatározása segített a hasadékfaunák korának meghatározásánál is. Az összehasonlításhoz két módszert használtunk, egyrészt a százalékos hasonlóság vizsgálatot, amely megadja, hogy két fauna hány százalékban azonos, másrészt a hasadékfaunák emlős és csigafaunájának paleoökológiai elemzését. A kisemlősfaunák hasonlóság vizsgálatával csak azt sikerült kideríteni, hogy az adott hasadékfauna mutat-e hasonlóságot a Süttő 6-os lelőhellyel, azt már nem, hogy melyik talajréteghez köthető. Ennek eldöntéséhez a paleoökológiai vizsgálatokra volt szükség. Az emlősfaunán belül csak a 7/L és a 9-es lelőhely esetében lehet kimutatni jelentős eltérést. Az első esetben az erdei, a második esetben pedig a sztyeppfajok dominálnak. A csigafauna viszont egyértelműen mutatja, hogy a Süttő 9, 12/A és 12/B lelőhelyek esetében száraz, míg a 7/L és 7/U lelőhelyek esetében nedves volt a klíma, de az egyik esetben a hideg, a másik esetben a meleg jelző fajok dominálnak. Az ökológiai elemzés alapján a Süttő 3, a 9-es és 12/A lelőhelyek faunája a Süttő 6-os felső talajrétegéhez, míg a 7/U az alsó talajréteghez köthető.

A Süttő 16-os lelőhely

Süttőről azonban nem csak a riss-würm interglaciálishoz köthető, hanem annál lényegesen fiatalabb és idősebb hasadékfaunákat is ismerünk. A most feldolgozott Süttő 16-os lelőhely két rétegéből 14C koradat is van. Ezek alapján ennek a lelőhelynek a teljes rétegsora az utolsó glaciális maximum utáni időszakban rakódott le, a Novothny és társai által megadott szelvény felső rétegeivel korrelál. A rétegek paleoökológiai elemzése alapján ebben az időszakban hideg, nedves klíma és ligeterdős vegetáció volt a területen. Ezt alátámasztják a boreális fafajok is. A vizsgálatok alapján ez az időszak mind ökológiailag, mind faunisztikailag nagyon hasonló volt a MIS 5d stadiálishoz. A hasonló korú faunák közül a Süttő 16 emlősfaunája a Peskő-barlang anyagával mutat hasonlóságot.

Idősebb faunák

A riss-würm interglaciálisnál idősebb faunák közül a legfontosabb a Süttő 17-es lelőhely, ahonnan igen jellegzetes pocokfaunájú kisemlősanyag került elő. Ezek a fajok egyértelműen jelzik a fauna korát (alsó és középső pleisztocén határa). A fauna összetétele nagy hasonlóságot mutat a Somssich-hegy 2-es lelőhely anyagával. Mindkét lelőhely faunája száraz, mérsékelt klímát, nyílt, füves vegetációt jelez. A másik idősebb lelőhely a Cukor-bánya, ahonnan pliocén-alsó pleisztocénre jellemző pocokfajok kerültek elő.

Összefoglalás

(1) Süttőn a fiatal, középső pleisztocén travertino mellett, biztosan megjelenik az idősebb (pliocén) travertino is

(2) a Süttő 6-os lelőhely jól korrelál a lösz-paleotalaj sorozat alsó szakaszával

(3) a felső talajréteg meleg, száraz klímával jellemezhető

(4) az alsó talajréteg faunája hideg, nedves klímára utal, ezért ezeket a rétegeket a MIS 5d stadiálishoz kötjük, míg Novothny és társai (2011) ezt a talajréteget a MIS 5e interglaciális csúccsal azonosítják

(5) a süttői faunák nagy része a MIS 5 különböző fázisaihoz köthető

(6) ezek mellett ismerünk egy fiatal és egy idős hasadékfaunát is, valamint néhány szintén idős korra utaló szórványleletet.