Híreink

Kutatócsoportunk munkatársnője Magyari Enikő Holocén klímaváltozások címmel habilitációs előadást tart 2017. június 21-én (szerda), 14 órától az ELTE TTK (1117 Bp. Pázmány Péter sétány 1/C), Sárfalvi Béla termében (1-105). Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


Idén huszadik alkalommal rendezte meg a Magyarhoni Földtani Társulat Őslénytani- és Rétegtani Szakosztálya a Magyar Őslénytani Vándorgyűlést a Komárom-Esztergom megyei Tardoson. A magyar paeontológusok legújabb eredményeit bemutató konferencián Kutatócsoportunk összes munkatársa tartott előadást vagy mutatta be friss kutatási erdményeit poszter formájában. A háromnapos rendezvényt egy terepi nap is szinesített. A konferencia teljes absztraktkötete megtekinthető itt.

  

Fotó: Lantos Zoltán (MÁFI)


Kutatócsoportunk munkatársnője Magyari Enikő kapta a 2017-es Magyar Felfedező Nagydíjat! Enikő a rangos elismerést elsősorban környezetelemző munkájáért, a paleo­bota­nikában és paleoökológiában tett nemzetközi jelentőségű felfedezéseiért, valamint kimagasló csapatépítő, kutatásszervező tevékenységéért kapta. Ezúton is gratulálunk!! 

Forrás: Földgömb


Fejezetek a kárpát-pannon vulkánosság kutatásainak új eredményeiből c. tudományos előadóülés lesz a MTA Székház Kistermében 2017. április 20-án (csütörtökön), ahol Kutatócsoportunk munkatársa, Magyari Enikő "Őskörnyezeti és paleoklíma-rekonstrukció a Csomád ikerkrátereinek geoelektromos és szedimentológiai vizsgálata alapján" címmel tart előadást, amire mindenkit szeretettel várunk!

Fodor István felvétele


A Magyar Természettudományi Múzeum adott otthont idén az INQUA (International Union for Quaternary Science) éves értekezletének és a hozzákapcsolódó rangos nemzetközi tudományos konferenciának, melynek témája elsősorban a negyedidőszak őskörnyezeti és éghajlattani kutatásaira fókuszált. Kutatócsoportunkat Magyari Enikő képviselte, aki a Déli-Kárpátok erdőhatár változásait vizsgálva mutatta ki, hogy az elmúlt 3000 évben hozzávetőleg 100-150 métert csökkent az erdőhatár egyes európai magashegységi területen. A konferenciáról szóló részletes beszámoló elolvasható az MTA honlapján

Forrás: Mészáros Ildikó


A Magyar Tudományos Akadémia támogatásra méltónak találta Kutatócsoportunk "A bioszféra változásai és kapcsolatuk a környezetváltozásokkal a mezozoikumban és a kainozoikumban" című pályázatát, így az elkövetkező öt éves ciklusban folytathatjuk a több éve megkezdett kutatómunkánkat. 2017 július 1-től immáron negyedik ciklusát kezdi meg az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport. Az elmúlt 15 évben összesen 20 kutató dolgozott az őslénytan legkülönbözőbb területein a kutatócsoportunkban. A mezozoós mikropaleontológiai, brachiopóda, ammonitesz vizsgálatoktól a felső kréta dinoszaurusz és más gerinces faunák vizsgálatain keresztül a fiatalabb neogén Pannon-tó endemikus mollusca faunájának feldolgozása is része volt a munkánknak. A klasszikus őslénytani vizsgálatok mellett jelentős szerepet kaptak a negyedidőszaki emlős és pollenvizsgálatok, valamint az abból következtethető klíma- és környezetváltozásra fókuszáló elemzések is. Ez alatt az időszak alatt közel 250 tudományos cikket közöltek munkatársaink a legrangosabb nemzetközi szaklapokban.   


A Kárpát-medence klímarekonstrukciójának vizsgálataiban kiemelkedő jelentőségű az elmúlt évezredek alatt a tavainkban lerakódott üldékek részletes vizsgálata. Kutatócsoportunk munkarársa Magyari Enikő kollégáival kihasználva az elmúlt hetek hideg időjárását, a befagyott Balatonon végeztek, sekély (4-5 méteres vastagságú) fúrásokat. A kiemelet üledékek kormeghatározását különböző radiometrikus módszerekkel végzik, míg az egykori klímaváltozási tendenciákat az üledékbe került  pollenek segítségével próbálják rekonstruálni. A kutatás részletesebb leírása megtalálható az MTA honalpján. A kutatást az MTA Ökológiai Kutatóközpont GINOP-2.3.2-15-2016-00019 „Ökoszisztémák fenntartható működtetése – felfedezésekkel a klímaváltozás, a tájhasználat és az inváziók hatásának mérsékléséért” című projektje finanszírozza.   

A fúrások pontos helyei. Forrás: earthexplorer.usgs.gov

Mintavételezés. Fotó: Tóth Mónika

A fúrómag. Fotó: Magyari Enikő

 


A Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok Osztálya, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, az Akadémia által támogatott kutatócsoportok, valamint Lendület-kutatócsoportok 2017. február 15-én, szerdám 9.30-tól "Új eredmények a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott csillagászati-földtudományi kutatások köréből" című tudományos előadóülést tart ahol kutatócsoportunk vezetője, Pálfy József  és korábbi kollégáink, Ősi Attila és Botfalvai Gábor is bemutatják legújabb eredményeiket. Az előadóülés részletes programja letölthető innen.


Magyari Enikő, a Paleontológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa, 2016. december 8-án vehette át az MTA doktora címet. Enikő disszertációjában alapvetően paleobotanikai módszerekkel és abszolút kormeghatározásokkal alátámasztva vizsgálta a Kárpát-medence különböző területeinek (Trák-alföld, Ezero-láp; Retyezát-hegység, Brazi- és Gales-tavak; Csomád-hegység, Szent Anna-tó; Polgár-Tiszagyulaháza, Sarló-hát) az elmúlt 22 ezer év alatt végbement vegetációs változásait. 

  

 


2016. október 3-án adták át a Rektori Kiválósági Különdíjakat. A Paleontológiai Kutatócsoport vezetője, Pálfy József 130 díjazott oktatóval együtt Mezey Barnától, az ELTE rektorától vehette át az oklevelet. A díjjal az ELTE a legkíválóbb kutatóinak és oktatóinak kiemelkedő tudományos kutatási, oktatási és egyetemi közéleti aktivitását kívánta elismerni. 

 


2016. november 9-én "Oknyomozó földtudomány: a geoszférák fejlődése és kapcsolatrendszere" címmel rendeznek tudományos előadóülést az MTA Székház Felolvasótermében, amelyen kutatócsoportunk vezetője Pálfy József  "A földtörténet rendkívüli eseményeinek oknyomozása" címmel tart előadást. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Az előadásülés részletes programja megtalálható itt.


Szeptemberben GeoTirol 2016 konferenciát rendeztek Innsbruckban, ahol több kutatócsoportbeli kollégánk is bemutatta legújabb kutatási eredményeit. Kovács Zsófia és Pálfy József a triász-jura határon megszünő/megfulladó dachsteini karbonátplatform okainak vizsgálta mellett a határon mérhető szénizotóp sztratigráfiai elemzéseket is ismertettek. Emellett Vörös Attila, Kocsis Ádám és Pálfy József kollégáink a triász-jura határ közelében felismerhatő brachiopoda kihalás okait vizsgálták és mutatták be, az eredmények rövid összefoglalója elolvasható a konferencia Abstract kötetében.

 


Erre szavazz, ha meg akarod szívatni a geológusokat

A Szertár, tudomány ahogy tetszik portál vendége volt Virág Attila, kutatócsoportunk posztoktori ösztöndíjasa. A beszélgetés podcastja meghallgatható itt, de ha nincs elég időd, akkor legjobb ha letöltöd a telefonodra és meghallgatod hazafelé...


Kiváló fiatal kollégánk Kocsis Ádám, 2016. szeptember 20-án Szádeczky-Kardoss Elemér-díjat kapott Wolfgang Kiesslingel közösen publikált "Biodiversity dynamics and environmental occupancy of fossil azooxanthellate and zooxanthellate scleractinian corals" című kitünő munkájáért. A cikket magas impakt faktorú - a tudományterület talán legnagyobb hatású folyóiratában a Paleobiologyban publikálták; a dolgozat a hermatipikus, illetve az ahermatipikus korallok diverzitás történetét analizálja a triásztól napjainkig. A következtetések fontosak lehetnek a telepes korallok fejlődéstörténete és jelenkori veszélyeztetettsége szempontjából. A díjat Vörös Attila akadémikus adta át az MTA Földtudományok Osztálya legutóbbi osztályülésén.


Nyerges Anita fiatal munkatársunk szeptembertől az ELTE Környezettudományi Doktori Iskola ösztöndíjas hallgatója lesz. Kutatásai elsősorban késő paleogén mészvázú nannoplankton együttesek taxonómiai és statisztikai vizsgálataira fókuszálnak, melyet szerves geokémiai vizsgálatokkal egészít ki. Sok sikert és kitartást Anita a doktori 4 évéhez! 


Fiatal kollégánk Kocsis Ádám, augusztustól kétéves posztdoktori ösztöndíjat nyert az Erlangeni  Egyetem Föld- és Földrajztudományi Tanszékére, ahol továbbra is adatelemző módszerek segítségével vizsgálja a bioszféra fejlődéstörténetét. Témavezetője Wolfgang Kiessling az eralngeni egyetem professzorra lesz, aki a Paleobiology Database egyik kiemelkedő kutatója. Ádámtól július végén köszöntünk el egy budakeszi házibuli keretében.

  


 
Ebben az évben 16. alkalommal rendezte meg a meg a Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport július 25-augusztus 14 között az idei iharkúti ásatást. A heti 26 fős, döntően egyetemistákból álló csapat lelkes munkájának köszönhetően közel 50 m2-t tártunk fel a leggazdagabb csonttartalmú kőzetekből amár nemzetközileg is számontartott gerinces lelőhelyen. Ennek eredményeként közel 800 csont- és fogmaradvány, továbbá 200 koporolit (fosszilis ürülék) került elő. Az ásatásokkal párhuzamosan a lelőhely 3D-s térképezése tovább folytatódott, mely révén cm pontossággal tudjuk a csontok helyzetét és köevtkeztetni tudunk a leletanyag felhalmozódási körülményeire. Az idei leletek között szerepel a 12. páncélos dinoszaurusz részleges csontváza, Iharkutosuchus krokodil koponyája és több teknős és krokodil-állkapocs is. Az ásatások mellett 3 napon nyílt napokat rendeztünk, ahol összesen mintegy 1300 látogató nyert bepillantást kutatócsoportunk munkájába és testközelből figyelhették az ásatás mindennapjait vagy a legújabb felfedezéseket. 

Kutatócsoportounkhoz lazább és erősebb szállakkal kötödő Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport idén negyedik alkaommal kutatott rövidebb expedíció keretén belül a Villányban található triász időszaki ősgerinces lelőhelyen. Egy felhagyott építkezési területen bukkanak ki olyan triász korú kőzetrétegek, melyek igen gazdagok tengeri gerincesek csontjaiban. Már eddig is több mint 1000 lelet volt innen ismert, de az idei nyári 2 hetes ásatás révén további gazdag leletanyag bővítette a gyűjteményt. Csigolyák, végtagcsontok, fogak mellett egy közel teljes Nothosaurus alsó állkapocs, egy részleges, juvenilis Nothosauria csontváz és egy részleges koponya is előkerült. Emellett megtaláltuk az első leleteit a hazánkból még nem ismert Tanystropheusnak, mely hosszú nyakú, bizarr forma a Placodontia és Nothosauria hüllők mellett élhett az egykori sekélytengeri környezetben. Bár hasonló leletek Európa és Kína lelőhelyeiről is ismertek, a legújabb leletek és főként a leletanyag folyamatos gyűjthetősége nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat. Jelenleg a leletek preparálása folyik, mely igen nehéz és hosszadalmas a dolomitosodott beágyazó kőzet keménysége miatt.


Magyari Enikő, a Paleontológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa, 2016.06.14-én sikeresen megvédte "A Kárpát-medence és DK-Európa késő pleniglaciális és holocén vegetációfejlődése különös tekintettel a gyors felmelegedési és lehűlési hullámokra mutatott vegetációs válaszokra" című akadémiai nagydoktori értekezését. A teljes értekezés megtekinthető a http://real-d.mtak.hu/800/ honlapon. Az eredmények rövid összefoglalója itt olvasható. Szívből gratulálunk a hosszú évek óta kitartó energiával és lekesedéssel művelt munkához és a nagyszerű eredményekhez!

 


Janka helyét június 1-től Szűcs Dominika vette át, aki jelenleg az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen MSc hallgatója, Földtan-őslénytan szakirányon. Munkájához nagyon sok energiát és kitartást kívánunk!

 


Bosnakoff Mariann aka Janka, tudományos ügyintézőnk közel tíz éven keresztül vitte a Kutatócsoportunk ügyes-bajos dolgait. Közben megvédte doktori dolgozatát is, amit a Pannon-tó halfaunájának otholitjairól írt. Sokat köszönhetünk neki, és reméljük, hogy új otthonában, a bálnák hazájában is megtalálja majd a számítását. Véletlenül ugyan de stilszerűen a Jónás nevű helyen búcsúztunk el tőle májusban. Farewell, Janka! 


2016.2.29. Az MTA köztestülete megválasztotta a Közgyűlés nem akadémikus tagjait a következő három évre. A X. Földtudományok Osztálya Paleontológiai Tudományos Bizottságába a Köztestület munkatársunkat, Magyar Imrét választotta. Gratulálunk és sok sikert kívánunk munkájához!


erdélyi földikutya

2016.1.18. Lezárult az MTA Posztdoktori Kutatói Program első pályázati ciklusa. A posztdoktorok kutatási beszámolóiból egy külön kötetet állított össze az Akadémia, Németh Attila kutatócsoportunknál végzett vizsgálatainak beszámolója ezen a linken olvasható: Földikutya-kutatás a Kárpát-medencében. A rágcsálók közé tartozó földikutyák szélsőséges módon alkalmazkodtak a talajlakó életformához, az egész életüket a felszín alatt töltik. Élőhelyeik a füves puszták. Az evolúció-biológusok körében évtizedek óta kiemelt figyelemben részesülnek, tekintettel arra, hogy az ismert legjobb emlős modellek olyan evolúciós folyamatok tanulmányozására, mint a fajképződés és az adaptív szétterjedés. A Kárpát-medencéből öt bennszülött fajuk ismert és a térségben a földikutyák mindkét nemzetségének a képviselő előfordulnak. A nagytestű földikutyákat a mezőségi földikutya képviseli, melyről a posztdoktori időszakban elvégzett molekuláris biológiai- és koponya morfológiai vizsgálatok eredményei igazolták, hogy önálló fajt alkot. (A képen az erdélyi földikutya látható, a felvételt Csorba Gábor készítette.)
A kötet teljes egészében erről a linkről tölthető le: Posztdoktori beszamolok.pdf

 


2015.12.7. Magyar Imre tudományos tanácsadó kollégánkat a Kossuth Rádió Tér-Idő című műsorában kérdezték kutatásairól. Az egykori Pannon-tó - ha ma létezne - a Föld második legnagyobb tava lenne a Kaszpi-tó után. A műsorban számos érdekesség hangzik el a Pannon-tó kialakulásáról, üledékéről és élővilágáról. A tudományos érdekessége mellett az üledékek kutatásának gyakorlati hasznát is érinti a beszélgetés. A műsorban megszólal továbbá Kordos László, valamint felvételről Kretzoi Miklóst is meghallgathatjuk a Rudapithecus megtalálásáról. Baksa Csaba a magyarországi nyersanyagkutatás és bányászat "hőskorába" ad bepillantást, kedvet csinálva a földtudományi kutatásokba való bekapcsolódáshoz. A kétrészes adás elérhető a következő linkeken:

1. rész Tér-Idő december 3.
2. rész Tér-Idő december 4.


2015.12.2. Az MTA Földtudományok Osztálya és a Földtani Tudományos Bizottság "A rétegtani tudományos kutatások nemzetközi tendenciái, hazai helyzete" címmel rendezett tudományos ülést december 2-án. Az ülésen több kutatócsoporti kolléga is előadást tartott. Pálfy József a rétegtani kutatások modern módszereivel ismertette meg a hallgatóságot. Magyar Imre a Paratethys neogén rétegtani kutatásának újdonságairól számolt be. Magyari Enikő pedig egy érdekfeszítő vitát indított "Az antropocéntől a megújult európai kvarter sztratigráfiáig" témájú előadásával.

 


2015.9.10. Kutatócsoportunk ismét sikeresen szerepelt az Akadémia által meghirdetett posztdoktori programban: Németh Attilát Virág Attila fiatal kollégánk váltja. Ösztöndíja két évre szól, kutatási témájának címe: Magyarországi negyedidőszaki emlősök taxonómiai és paleoökológiai értékelése fogszerkezeti- és fogkopásvizsgálat segítségével. Munkájához sok sikert kívánunk!


2015.7.29. A rétegtan tudományterületének legfontosabb nemzetközi konferenciáját kétévente rendezik meg, a STRATI 2015-nek júliusban Graz egyeteme adott otthont. A Paleontológiai Kutatócsoportból Pálfy József a "Mesozoic Earth System" című tudományos szekcióülés társelnöke volt, ahol a triász-jura határral kapcsolatos kutatásairól adott elő. Frissen diplomázott MSc hallgatói ugyanitt posztert mutattak be a kutatócsoport által is támogatott jura és kréta rétegtani kutatási eredményeikről. (A konferencia absztraktkötete letölthető innen: http://iewarchiv.uni-graz.at/berichte/files/Band21.pdf) A Springer Kiadó által szponzorált hallgatói poszterversenyen Bajnai Dávid nyerte el a második díjat. Az oklevélnek Helmut Weissert svájci professzorral együtt örülnek, akiről elnevezett kora kréta Weissert-esemény vizsgálata Dávid kutatásainak is a középpontjában áll.

Helmut Weissert és Bajnai Dávid


2015.6.24. DinoExpo 2015 – idén is látogatható az iharkúti dinoszaurusz-ásatás! Szervezett keretek között, számos szabadidős programmal egybekötve NYÍLT NAPOKON várja a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció az érdeklődőket. Az időpontokról, a regisztrációról és a jegyárakról a magyardinoszaurusz.hu weboldalon kaphat bővebb felvilágosítást. Látogassa meg ezt a nem mindennapi ásatást, ismerkedjen meg a paleontológusok munkájával! Részvételével a Magyar Dinoszaurusz Alapítványt támogatja.

A képen: Ősi Attila előad a 2014-es nyílt napon


2015.6.16. A földikutyák nem csak rendszertani, de evolúciós szempontból is nagyon különlegesek. A Kárpát-medence bennszülött földikutyafajait több mint 10 éve kutató posztdoktor kollégánk, Németh Attila eredményei elismeréseként 2015. június 10-én az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Díját vehette át. Az eseményről bővebben az MTA honlapján, a földikutyák kutatásáról pedig honlapunkon olvashat.


2015.5.20. Idén 18. alkalommal rendezte meg a Magyarhoni Földtani Társulat Őslénytani-Rétegtani Szakosztálya a Magyar Őslénytani Vándorgyűlést május 14-16. között. Ez alkalommal az Északerdő Zrt. Bagoly-vár erdei iskolája adott otthont a rendezvénynek Varbó-Fónagyságon. A „Legjobb PhD hallgatói kutatómunkáért” járó II. díjat Kocsis Tibor Ádám tudományos munkatársunk hozhatta el. Ebben az évben tisztújításra is sor került: a szakosztály elnökének kollégánkat, Magyar Imrét, míg titkárának Bosnakoff Mariannt választották a rendezvény résztvevői. Mindhármójuknak gratulálunk! Két kép a rendezvényről:

Terepbejáráson a Strázsa-hegyen.
Vezetőink: Less György (balról) és Haas János.

Pillanatkép előadás közben

 


2015.5.08. Először vesznek részt magyar kutatók a globális őslénytani adatelemzésben címmel jelent meg egy rövid összefoglaló a Magyar Tudományos Akadémia honlapján a kutatócsoport paleobiológiai témájú vizsgálatairól. Kocsis Tibor Ádám és Pálfy József révén az elmúlt években bekapcsolódtunk egy nemzetközi diverzitástörténeti kutatásba, melynek alapját a Paleobiology Database elnevezésű adatbázis jelenti. Az adatbázis tulajdonképpen az őslénytani leletanyag nemzetközi nyilvántartására jött létre, ahova nem csak feltölteni lehet az őslénytani adatokat, hanem statisztikai szoftverek segítségével azok kiértékelésére is lehetőséget biztosít. A '70-es évektől indult elemző paleobiológiai szakterület jelenleg az egyik progresszív ága az őslénytani kutatásoknak, eszközt biztosít a biológiai sokféleség időbeli tanulmányozására és az oksági viszonyok feltárására a földtörténet során.


2015.3.20. Fiatal kollégánk, Kocsis Tibor Ádám munkája érdemelte ki a Magyarhoni Földtani Társulat 163. Tisztújító, Rendes Közgyűlésén átadott Semsey Andor-emlékérmet. A díjnyertes pályamű a 2014-ben, a Palaeobiology jeles szaklap hasábjain "Radiolarian biodiversity dynamics in the Triassic through Jurassic" címmel megjelent publikációja lett. Megtisztelő kitüntetéséhez gratulálunk!


2015.2.11. Késő paleogén szárazföldi klímarekonstrukció európai lelőhelyekről származó, növényevő gerincesek fogzománcán mért stabilizotóp-eredmények alapján címmel tart előadást Ozsvárt Péter az MTA "Új eredmények a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott csillagászati és földtudományi kutatások köréből" című tudományos előadóülésén 2015. február 11-én az MTA Székházában.


2014.11.21. Pollenekbe zárt klímaváltozás: a jégkorszak hideg-meleg fluktuációi és a napjainkban zajló globális felmelegedés címmel tart előadást Magyari Enikő november 27-én 18:15 órától a Bolyai Kollégium Csütörtök Este előadás-sorozatában. Az előadás helyszíne: ELTE Bolyai Kollégium, 1117 Budapest, Nándorfejérvári út 13., I. emelet, 104-es előadó. A rendezvény nyitott, szervezői minden érdeklődőre számítanak. Bolyai Kollégium Csütörtök Este


2014.11.11. Pálfy József székfoglalójának online lapozgatható szöveges változata már elérhető az Akadémia honlapján, vagy letölthető innen  formátumban.


2014.9.15. Befejeződött a búvárexpedíció a Bukura-tónál. A felmerült számos nehézség ellenére sikerült a katonai búvároknak mintákat venni a tó üledékéből, melyek már az MTA Atommagkutató Intézetében várják feldolgozásukat. Az expedíció kihívásairól a MH 5. Bocskai István Lövészdandár oldalán olvashat bővebben.


2014.9.11. A héten jelent meg Magyari Enikő közreműködésével a rangos Nature Communications hasábjain egy tanulmány, amely Enikő Déli-Kárpátokban végzett többéves kutatómunkájának eredményeit is tartalmazza. A Berni Egyetem éghajlatkutató professzora, Oliver Heiri által vezetett kutatásban a Paleontológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa mellett Tóth Mónika, az MTA ÖK tudományos munkatársa vett részt még magyar közreműködőként a fosszilis árvaszúnyogokon végzett vizsgálataival. A kapott eredményekből az elmúlt néhány 10 000 év klimatikus eseményeiről szóló ismerteinket pontosították a kutatók, egyben ismételten igazolták a jelenlegi európai klímamodellt, helyenként részletesebb becslést adva.

Ozsvárt Péter, kutatócsoportunk tudományos főmunkatársa is az elmúlt hetekben jelentetett meg kutatótársaival a Geology című tudományos szaklapban egy szintén klímaváltozásról szóló cikket. Ők egy közel 34 millió éves, az eocén/oligocén határán bekövetkezett globális lehűlési esemény mélyebb megértéséhez járultak hozzá fosszilis fogzománcokból vett minták stabilizotópos vizsgálatával és a kapott eredmények akkurátus értelmezésével.

Az eredményekről bővebben az MTA honlapján Paleontológiai vizsgálatok segítik a klímamodellek pontosítását címmel olvashat.


Kutatócsoportunk tudományos főmunkatársa, Magyari Enikő az MTA ATOMKI munkatársaival közösen a Déli-Kárpátok hegyi tavainak őskörnyezeti kutatásában vesz részt már évek óta. A Bukura-tó medrének feltérképezéséhez és üledékének mintavételezéséhez most egy speciális katonai búvárcsapat segítségét is kérték. A tízfős búvárcsoport gyűjti majd be a vizsgálati anyagokat a további kutatásokhoz. A speciálisan képzett felderítő katonák jelentős igénybevételnek lesznek kitéve, mivel az alaptáborból 1000 méter szintkülönbséget kell leküzdeniük a nehéz felszerelésekkel, mielőtt a tavat elérnék és a merülést megkezdhetnék. A kutatóexpedícióról bővebben az MH 5. Bocskai István Lövészdandár oldalán olvashat.


2014 őszén a kutatócsoportnak lehetősége nyílt arra, hogy frissen végzett geológus MSc-s hallgatókat foglalkoztasson egy rövid időre. Kesjár Dóra augusztustól, Nyerges Anita szeptembertől november végéig publikációs tevékenységével erősíti a csoportot. Kutatási területük a csoport kutatási profiljához illeszkedik: Dóra integrált jura/kréta ammonitesz biosztratigráfiai és izotóp-sztratigráfiai vizsgálatokat végez, Anita pedig az eocén/oligocén határ nannoplankton flórája biosztratigráfiai feldolgozásának eredményeit publikálja hamarosan.


A Magyar Tudományos Akadémia 185. közgyűlését követő tisztújítás során Vörös Attila akadémikust újabb három évre választották meg a Földtudományok Osztálya élére. Munkájához további sok sikert kívánunk. A tisztújításról részletesebben az MTA honlapján olvashat.


Kutatócsoportunk alapítóját és korábbi vezetőjét, Vörös Attila akadémikust köszöntöttük június 10-én 70. születésnapja alkalmából. A Magyar Természettudományi Múzeum Pro studio et fidei emlékérmét Vörös Attila eddigi muzeológusi munkásságának elismeréseként a múzeum főigazgatója, Dr. Korsós Zoltán adta át. Attila 1970 és 2012 között, 42 éven át állt a múzeum alkalmazásában. Születésnapja alkalmából jó egészséget és további eredményes kutatómunkát kívánunk!


Kocsis Tibor Ádám első helyezést szerzett PhD kategóriában a május 29-31. között megrendezésre került 17. Magyar Őslénytani Vándorgyűlésen Győrben.


Kutatócsoportunk tudományos ügyintézője, Bosnakoff Mariann 2014. január 13-án sikeresen megvédte a Pannon-tó halfaunájáról szóló doktori értekezését az ELTE Földtudományi Doktori Iskolájában.


Pálfy József 2013. november 19-én tartotta meg székfoglaló előadását az MTA Székházának Felolvasótermében. Az előadást az MTA Tudós Média csatornáján tekinthetik meg, összefoglalóját az Akadémia honlapján olvashatják.


Kutatócsoportunk vezetője, Dr. Pálfy József Fábri György vendégeként a FUGA Rádió Tudáspresszó műsorában mesélt pályájáról, kutatásairól. A beszélgetés meghallgatható a Tudáspresszó 2013. október 8-i adásában.


Az akadémiai kutatóintézet-hálózat megújítási programjának újabb elemeként a Magyar Tudományos Akadémia elnöke idén először hirdette meg a teljes kutatói pályaív kiépülését szolgáló posztdoktori kutatói programot. A program keretében kutatócsoportunk ajánlásával támogatást nyert Dr. Németh Attila biológus, aki szeptember 1-jétől két éven át erősíti majd kutatási tevékenységünket. Attila a negyedidőszaki klímaváltozások biodiverzitásra gyakorolt hatását modellezi földikutya maradványok vizsgálatával. Sikeres pályázatához gratulálunk!


2013. május 30-án "Klímaváltozás okozta válságok a Föld történetében" címmel tartott előadást Dr. Pálfy József a Miskolci Egyetemen a Tudnak valamit! előadássorozat keretében. Az előadás videója, az előadóval készített interjú és további információk a "Tudnak valamit!" oldalán találhatók.


Az ELTE PhD hallgatói, kutatócsoportunk fiatal munkatársai, Virág Attila és Kocsis Tibor Ádám nyerték el a 16. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés „Legjobb PhD hallgatói kutatómunkáért” járó I. és II. díját. Szeretettel gratulálunk!


2013. május 6-án tartotta a Magyar Tudományos Akadémia 184. rendes közgyűlését. A köztestület nyilvános ünnepi ülésén új tagokat választott soraiba a hazai tudományos élet elismerten magas színvonalú kutatómunkát végző szakemberei közül. A 141 ajánlásból végül 26 főt választott az Akadémikusok Gyűlése levelező taggá, köztük kutatócsoportunk vezetőjét, Dr. Pálfy Józsefet is. Szeretettel gratulálunk!


Két fiatal kolléganőnk is részt vett a 2013. április 18-20. között rendezett XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Az Alkalmazott földtudomány szekcióban Pál Ilona II. helyezést ért el. Gratulálunk!


2013. február 26-án megtartottuk az MTM Őslénytani és Földtani Tárával közösen szervezett PaleoPódium előadássorozat 50. előadását! Ez alkalommal Jan Wagner prágai paleontológus pliocén és pleisztocén medvemaradványokról tartott részletes beszámolóját hallgathattuk meg.
Az ötvenedik alkalomról Pálfy József egy rövid statisztikai "kimutatással" emlékezett meg, melyből megtudhattuk, hogy az elmúlt 6 év alatt 32 külföldi vendégkutató látogatott el hozzánk és osztotta meg velünk kutatási eredményeit, közülük 19-en sikeres Synthesys pályázat révén keresték fel a múzeum gyűjteményét.


KÖNYVBEMUTATÓ: Megjelent Dr. Kordos László és Dr. Pazonyi Piroska "A magyar Arvicolinae típusok katalógusa" című könyve, melynek bemutatójára a Magyar Természettudományi Múzeum Semsey Andor előadótermében kerül sor december 5-én, szerdán, 14.00 órai kezdettel. A beszélgetésen a szerzőket Pálfy József, az ELTE professzora kérdezi munkájukról és a könyv születéséről. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A könyv a helyszínen kedvezményes 2500,- forintos áron vásárolható meg, illetve megrendelhető a GeoLitera Kiadó honlapján keresztül, normál ára 3900,- Ft.


Dr. Magyari Enikő elnyerte az Alexander von Humboldt Alapítvány kutatói öszöndíját.


Sikeres pályázatok:

Dr. Magyari Enikő másodszor is elnyerte a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat. A támogatásról bővebben az MTA honlapján olvashat.
Dr. Pazonyi Piroska OTKA támogatást nyert. Kutatási témájának címe: Magyarország legjelentősebb középső-pleisztocén szárazföldi lelőhelyének (Somssich-hegy 2, Villány) taxonómiai, tafonómiai, paleoökológiai és rétegtani vizsgálata.
Mindkettejüknek eredményes munkát kívánunk!


2012 júniusában kutatócsoportunk vezetőjét, Dr. Pálfy Józsefet választotta az OTKA a Hónap kutatójának. A vele készült interjú itt olvasható, hallgatható: http://otka.hu/index.php?akt_menu=4601#top Szeretettel gratulálunk!


2012. március 23-án, a Magyarhoni Földtani Társulat 160. Tisztújító Rendes Közgyűlésén átadásra kerültek a Társulat kitüntetései.

Az őslénytani és rétegtani szakterületek ismeretanyagát gyarapító, kimagasló monografikus munkájáért Hantken Miksa Emlékérmet vehetett át Dr. Vörös Attila akadémikus. Monográfiájának címe: The Pliensbachian brachiopods of the Bakony Mountains (Hungary). (Megjelent a Geologica Hungarica, Series Palaeontologica 58. köteteként, 2009-ben). Vörös Attila immár második alkalommal részesülhet ezen elismerésben.

Vörös Attila a Hantken Emlékérem oklevelével Magyar Imre és a Koch Emlékérem oklevele

 

A Koch Antal Emlékérem regionális földtani témájú, nyomtatásban már megjelent munka szerzőjének kitüntetése, aki e szakterület valamely ágában a tudományt kimagasló értékkel gyarapítja. Ez évben Dr. Magyar Imre kapta meg a kitüntetést a GeoLitera kiadásában megjelent, A Pannon-medence ősföldrajza és környezeti viszonyai a késő miocénben című könyve elismeréseként.

Dr. Ozsvárt Péter munkatársunk társszerzőivel Szepesházy Kálmán-díjban részesült. Díjazott publikációja:

HAAS, J., GÖRÖG, Á., KOVÁCS, S., OZSVÁRT, P., MATYÓK, I. & PELIKÁN, P. 2006. Displaced Jurassic foreslope and basin deposits of Dinaridic origin in North-East Hungary. Acta Geologica Hungarica, 49(2): 125-163.

Mindhármójuknak gratulálunk!